Balogh Sándor (1916-2007) helytörténész

Balogh Sándor
Forrás: Köztérkép

A „gyárista”, aki nyugdíjasként szerelmesedett bele a helytörténeti kutatásba, és nyugdíjas éveiben hozta létre életművét.

Balogh Sándor Battonyán született, de kora gyerekkorában Diósgyőrbe került. Tanulmányait a vasgyári elemi iskolában és a Deák Ferenc Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában végezte. 1939-ben a vasgyárban kezdett dolgozni, és onnan is vonult nyugdíjba. 1949-ben kinevezték az Ady Endre Kultúrotthon igazgatójává.

1987-ben az akkor alakult Diósgyőri Városvédő Egyesület elnökévé választották. Elnökségének 10 esztendeje alatt Diósgyőr múltjának feltárására, helyi emlékek felkutatására törekedett.

Elsőként a diósgyőri I. világháborús emlékmű felújítását és eredeti helyére történő felállítását szervezte meg. Ezzel párhuzamosan kutatta az 1700-as években a Bükkbe települt üveggyártó iparosok életét és munkásságát. 1989-ben megalapította a bükki üveghuták történetét bemutató gyűjteményt Bükkszentkereszten, ami 1992-ben kapta meg a múzeumi rangot Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma néven, és amelyet évekig személyesen vezetett.

IV. Béla emlékhely
Forrás: Köztérkép

Ezt később a Diósgyőri Országzászló terveztetése, megépítése és felavatása, valamint a diósgyőri II. világháborús emlékhely kialakítása és felavatása követett. Nevéhez fűződik a 600 éves diósgyőri törvényfa helyének megjelölése, Diósgyőr történelmi határainak meghatározása, a pálos harang megtalálása és az egykori pálos kolostor területén történő elhelyezése, a lillafüredi kápolna felújítása és felavatása.

Kiállítást rendezett Diósgyőr történeti múltjáról a Kós-házban, és IV. Béla menekülés közben a tatárokkal vívott utolsó csatájának helyszínén – a bükki Lófőtisztáson – emlékhelyet alakított ki. Megírta a diósgyőri katolikus egyház és a diósgyőri címer történetét, kutatta a vasgyári fiúiskola múltját.

A jelentős életművet a Falu- és Városvédő Szövetség 1994-ben Podmaniczky-díjjal, 1996-ban a Miskolci Városszépítő Egyesület Miskolcért Emlékplakettel, Bükkszentkereszt település 2004-ben Pro Urbe díjjal, míg 2005-ben Miskolc város Gálffy Ignác Életműdíjjal ismerte el.[1] [2] [3]

---

[1] „A Podmaniczky-díjas helytörténész”, Észak-Magyarország, 1994. szeptember 17.

[2] „Elhunyt Balogh Sándor”, Észak-Magyarország, 2007. március 23.

[3] Dobrossy István, Eszenyi Miklós, és Zahuczky László, Miskolci Életrajzi Lexikon (Miskolc: Pfliegler J. Ferenc emlékére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány és Miskolc Megyei Jogú Város, 2008), 21–22.