A mindszenti "Csupros Mária"

Forrás: Wikipédia

A barokk stílusban, faragott kőből készült fogadalmi oszlopot, melyen a szeplőtlen Szűz Máriát ábrázoló kőből faragott szobor áll, 1738-ban állíttatta Deák Ferenc plébános, későbbi egri kanonok.

Abban az esztendőben pestisjárvány dühöngött Magyarországon. Miskolc város súlyos szabályokat hozott a betegség behurcolásának megelőzésére: a várost határoló sövény köré puskás embereket állítottak azzal az utasítással, hogy akár ki akar menni, akár be akar jönni valaki a városba, azt irgalom nélkül lőjék le. A szigorúságnak meg is lett az eredmény, abban az évben egyetlen miskolci lakos sem kapta el a ragályt. Ennek emlékére emeltette a plébános a szobrot a mindszenti parókia melletti útkereszteződésben.

Eredetileg az „Immaculata” talapzatát három kőből faragott alak, Nepomuki Szent János, Lőrinc és Sebestyén szobrai díszítették, és három oldalára latin feliratok voltak vésve. A feliratok szövege magyarul a következő volt:

„ Az Isten szeplőtlen szülője, a magyar hon nagyasszonya, a keresztények segítője, a járványos dögvésztől való oltalmazója, és a nepomuki szent János védnök tiszteletére és dicskoszorúzott Lőrincz és Sebestyén tiszteletökre.”

„Magyarországot Istennek segedelmével kormányzó hatodik Károly alatt az orthodox miskolczi nép  szentelte, hogy a járványos dögvésztől szabad és óva legyen.”

A hagyomány szerint a hívek a kántor vezetésével szombat esténként ájtatosságukat végezve kérték az urat, hogy Miskolc város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőben is óvja meg.

1878-ban egy viharos éjszakán ismeretlenek az egyik alak fejét letörték, elvitték és a helyére egy ócska fazekat állítottak. Beller János akkori apátplébános ezért a már egyébként is megrongálódott három oldalalakot eltávolíttatta, és az emlékművet Szele Gábor egri kanonok támogatásával restauráltatta. A restaurálás során az oszlop környezetét is átalakították, és az oszlopot kissé arrébb csúsztatták.

A Mária-oszlop 1898-ban
Forrás: Wikipédia

A „Csupros kép” (később „Csupros Mária”) név kialakulására két változat ismert. A „pápista” változat szerint a nevet a részeg csizmadiák által 1878-ban a letört fej helyére állított ócska fazékról kapta. A „kálvinista” magyarázat szerint a közelben piacozó görömbölyi tót asszonyok az oszlop kerítésére akasztva szárították a tejes csuprokat (más változat szerint fazekasok akasztották a kerítésre a füles portékáikat).[1] [2] [3] [4]

1924-ben a Szemere utca és a Csabai kapu újra burkolásakor a szobrot áthelyezték, a régi helyétől délkeleti irányba, 8-10 méter távolságra, a hármas utcatorkolat tengelyének találkozásába, egy mindhárom utcából jól látható helyre.[5]

1961-ben az útépítési munkák során újra áthelyezésre került a templom és a plébániaépület közötti járdaszakaszra. Az áthelyezés során szükségessé vált restaurálást a Képzőművészeti Alap Kőszobrászati Stúdiója végezte, a restaurátorok Kelemen Kristóf és Bruzsa György szobrászművészek voltak. Az áthelyezés daruval történt, azonban gondatlanság miatt daruzás közben az oszlop három darabra tört. Ennek következtében az oszlop megrövidült, és a Mária szobor erre a csonka oszlopra került visszahelyezésre. A szobor valószínűleg politikai okokból került át erre az eldugottabb helyre, hiszen az útépítés során eredeti helyén újra járdasziget került kialakításra, így az áthelyezésnek műszaki oka nem volt.[6] [7]

1991-ben a szobor újabb restauráláson esett át. Ez a – bár kétségbe nem vonhatóan jószándékú – „helyreállítás” teljesen eltüntette a faragvány részleteit, és a talpazat vésett feliratait szinte teljesen megsemmisítette. A város egyetlen szabadon álló, barokk kori köztéri szobra ebben a formájában inkább csak egy történeti jelnek volt minősíthető, így már akkor felmerült a szobor újra faragásának szükségessége és régi helyére történő visszahelyezése.[8] [9] [10]

Az újra faragott Mária-szobor
Forrás: Wikipédia

A szobor újra faragásának és áthelyezésének 2001 elején láttak neki és nyár végére készültek el a munkával. A kőfaragó és restaurátor Kovács István volt.[11] [12] [13] Az áthelyezés kérdése nagy társadalmi vitát váltott ki, aminek során sokan a régi-új hely balesetveszélyessége és nehéz megközelíthetősége miatt tiltakoztak az áthelyezés ellen.[14] [15] [16] [17] [18] Végül augusztus végére az 1961 előtti helyére, az útkereszteződésbe került a szobor, és szeptember 8.-án sor került az átadásra is.[19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] A régi Mária szobor a plébánia kertjében került elhelyezésre.

A régi Mária-szobor
Forrás: Wikipédia

2016-ban újra felmerült a Csupros Mária áthelyezésének ötlete az ITC környékén kialakítani tervezett új kormányzati negyed kapcsán, erre azonban nem került sor. [26]

---

[1] Szendrey János, Miskolcz város története és egyetemes helyirata, köt. 2 (Miskolcz: Miskolcz város közönsége, 1904), 387–90.

[2] „Civitas Miskolcz, a mindszenti csupros kép”, Magyar jövő, 1923. május 13.

[3] Dobrossy István, „A mindszenti »Csupros kép«”, Déli Hírlap, 1991. november 30.

[4] „A hét műemléke (31.)”, Észak-Magyarország, 1988. augusztus 6.

[5] „Ma helyezik át a Csupros képet”, Miskolczi Napló, 1924. június 4.

[6] „A miskolci Csupros Mária szobor”, Műemlékvédelem, sz. 1 (1963): 38.

[7] „Megszépült a »Csupros Mária«”, Déli Hírlap, 1991. november 13.

[8] Dobrossy, „A mindszenti »Csupros kép«”.

[9] „Megszépült a »Csupros Mária«”.

[10] „Tér-vita, Keresik a Csupros Mária helyét”, Déli Hírlap, 1990. október 18.

[11] „Régi formát ölt a szobor”, Észak-Magyarország, 2001. május 9.

[12] „Talapzatára kerül a »Csupros Mária«”, Déli Hírlap, 2001. július 14.

[13] „Újra a helyére kerül Csupros Mária”, Déli Hírlap, 2001. július 17.

[14] „Balesetveszélyt okozhat a Mária szobor”, Észak-Magyarország, 2001. július 13.

[15] Szappanos István, „Nem sok, inkább kevés”, Észak-Magyarország, 2001. július 27.

[16] Kiss József, „Nyughatatlan Mária”, Észak-Magyarország, 2001. július 30.

[17] Iglói Gyula, „Eredeti-e a kegyszobor helye?”, Észak-Magyarország, 2001. augusztus 9.

[18] „Balesetveszélyes helyen a Mária szobor?”, Hírnök, 2001. november 10.

[19] „Hétfőn helyére kerül a fogadalmi Mária-szobor”, Déli Hírlap, 2001. augusztus 4.

[20] „Helyére került a szobor”, Észak-Magyarország, 2001. augusztus 8.

[21] „Visszaköltözik a »csupros«”, Déli Hírlap, 2001. augusztus 8.

[22] „Szoboráldás”, Déli Hírlap, 2001. szeptember 4.

[23] „Átadták és megáldották Máriát”, Déli Hírlap, 2001. szeptember 10.

[24] „Új helyén avatták a »Csupros Mária« szobrot”, Észak-Magyarország, 2001. szeptember 10.

[25] „Csupros Mária”, Új misszió, sz. 10 (2001. október 1.): 13.

[26] Szaniszló Bálint, „Kormányzati negyed tervei: új közösségi teret álmodtak Miskolcre”, Észak-Magyarország, 2016. december 27.